Hajdan, mikor új voltam még...
2004.07.26. 18:36
"Hajdan, mikor új voltam még, négy mágus összeállt, s eldöntötték, létrehoznak egy varázslótanodát, hol az ifjak hallgathatják oktatóik bölcs szavát, s továbbadhatják a vének tudásuk legjavát. Sokan mondták, nemes a cél, melyért a Négy síkra száll; Nem hitték, hogy valaha is rút viszály közéjük áll. Mély barátság fűzte egybe Griffendélt és Mardekárt; Joban-rosszban összetartott Hugrabug és Hollóhát. De jaj, egységük víg napját száthúzásnak bús éje követte - és erről szól a Teszlek Süveg meséje. Szólt Mardekár: "Az jöjjön, ki mágus szülők gyermeke." Szólt Hollóhát: Azt tanítsuk, kinek éles az esze." Szólt Griffendél: "Iskolánkba bátor ifjak jöjjenek!" Szólt Hugrabug: "Énelőttem egyenlő minden gyerek." Véleméynük különbözött, Össze mégse vesztek. Eldöntötték, mindannyian felelősek lesznek egy-egy házért, mely az övék: így Mardekár, teszem azt, magához hívott minden tiszta vérűt és ravaszt. Hollóhátnál az okosok hasznát látták eszüknek; bátor lelkű társaik meg Griffendélbe kerültek. Hugrabughoz ment a többi. De akkoriban még négy hű barát volt a négy ház, szent volt a szövetség. Sok-sok évig honolt béke köztük, s egyetértés; Mígnem végül kapzsi becsvágy, sima szó, kísértés egymás ellen fordította a négy hű házat, és köztük féltékenység, gyűlölködés támadt. Egy ideig mér-már úgy tűnt, a Roxfortnak vége - hiszen barát barátnak lett esküdt ellensége. Végül aztán egyik reggel elment a vén Mardekár; és az ádáz tusa nyomban véget is ért; haj, de már nem lett újra egy, mi egy volt, bús emlékét őrzi annak, mit elsírt e nóta. Így eshetett, hogy megkaptam kényszer szülte posztomat. Kár, hogy ami egyben teljes, négybe én osztom azt. Dalomba pár újabb strófát azért nem szövök ma bele, mert, bár elvégzem a munkám, sejtem, kárt teszek vele. Régi bűbáj kötelez rá, hogy betöltsem tisztemet, de oldom, mit kötni kéne - s ebből, félek, baj lehet. Éber szemmel lássátok meg mind a baljós jeleket! Veszély les ránk! Ártó szándék, zord ellenség fenyeget! Egység kell most, összefogás; ha széthúzunk, elvesztünk... És jöjjön most a beosztás. Essünk túl rajta, gyerünk!"
Főnix Rendje, 183. oldal, Teszlek Süveg
|