|
FIGYELEM!!!
A MAI NAPTÓL FOGVA A HÁROM SEPRÜ BEZÁRJA KAPUIT! AZ OLDAL NEM LESZ TÖRÖLVE, A RENGETEG HÍR ÉS KÉPEK MIATT, DE FRISSÍTÉS NEM LESZ TÖBB! MÁSIK OLDAL EGYENLPRE NINCS, ÉS MOSTANÁBAN NEM IS NAGYON LESZ! MAJD EGYSZER TALÁN LESZ TÜRELMEM FOLYTATNI, ADDIG IS GOMENE!
MARLE | |
|
..:Boldog szülinapot!:.. Tom Felton ma, szeptember 22-én ünnepli 17. születésnapját! BOLDOG SZÜLINAPOT, TOM! ;D
..:Boldog Szülinapot!:.. Ha minden igaz, Hermione Granger szülinapja ma, szeptember 19-én van! BOLDOG SZÜLINAPOT, HERMIONE!
..:Legújabb színészek:.. Végre megvan, ki fogja játszani Gabrielle Delacourt (Fleur húga), valamint a Patil ikreket! Delacour szerepében Angelica Mandy-t láthatjuk majd, Parvati Patilként Shefali Chowdhury-t láthatjuk majd, Padma Patilként pedig Afshan Azad-t. | |
|
|
|
Témaindító hozzászólás
|
2004.05.11. 17:15 - |
Arra gondoltam, hogy mi, nagy fórumosok írhatnánk közösen egy fanficet (Manó, mi úgyis profiknak számítunk - legalábbis te - a Sirius/magyarok-os dolog után :D |
[79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
- Hogy... és tényleg? - kérdezte Harry. Igazából ő sem értette, mit akart ezzel kérdezni.
- Nem egészen - pontosított Féregfark. - Csak végig kell csinálnom mindent, amit ő életében át élt, és akkor szabad lesz...
- De hát az egy csomó idő! - üvöltött Harry. - Nem akarok több évtizedig várni! |
- Siriusról? Mi van vele? - Hamarosan újra fogod látni... - Te... Tessék? - dadogta Harry döbbenten. - De hát... csak akkor... ha... ha... - Ha feláldozom magam - cintogta egy hang a konyha ajtajában. Harry odanézett, és Peter Pettigrewt pillantotta meg a küszöbön. |
A már ismert pörgés után a konyhában kötött ki. Csak ketten voltak ott rajta kívül.
- Hogy kerülsz ide? - kérdezte döbbenten Lupin, de Percy a szavába vágott:
- Harry, mondanom kell valamit...
Harry sejtette, mi következik, ezért gyorsan válaszolt:
- Nem számít, tényleg. Nem olyan fontos az egész.
- Nem, nem ezt akartam mondani. Róla van szó. |
Harry perceken keresztül bámulta a kandallóban vidáman lobogó tüzet, úgy gondolkodott, mi tévő legyen. Végül döntött. Titkok dobozkájából kivett egy marék hop-port, és beledobta a tűzbe. Aztán belépett a zöld lángokba, és kimondta az első címet, ami eszébe jutott: - Grimmauld tér 12! |
Pár percig némán meredtek egymásra. Akkor Piton otthagyta őket. Harrynek nem volt étvágya, mindenképpbeszélni akart valakivel a rendből, így a klubhelyiségbe ment. Barátai a nagyterembe mentek. |
- Na mi van, Potter? - Harryt Piton hangja zökkentette ki a merengésből. - Ha tudnám, hogy csapnivaló vagy okklumenciából, mondanám, hogy elvállallak tanítványomnak, de így... Minden egyes szavadat értettem. Egyvalamit ne felejt el, Potter! Harry komolyan azt hitte, Piton valami sértést fog a fejéhez vágni, így igazán megdöbbent, amikor teljesen mást hallott: - Pettigrew az adósod, és ezt ő is tudja. |
Harry nyelt egyet. Ha az elsőt is ő írta, akkor segíteni akar neki. De akkor meg miért hazudik, hogy ő Voldemort? Zavaros... Szólni kel neki, hogy segítsen. De hisz kapni fog még levelet! gyenlőre nem mondhatok többet, de... Egyenlőre... tehát egyszer mégis megtud mindent. És ha Féregfark visszahozza neki Siriust... nem számít, akkor is Voldemort szolgája. Soha, de soha nem bocsájt meg neki. Soha. |
- De akkor ki írta? - kérdezte döbbenten Harry. Piton elmélyedten meredt a pergamenre... - Tudom, ki írta ezt a levelet. Harry kérdő tekintettel nézett föl a tanárra. - Peter Pettigrew! |
Piton elolvasta a levelet, és Harryre nézett.
- Tanár úr... az előzőt nem így írta... abban azt hittem... hogy valaki segíteni akar.
- Ezt nem ő írta - szólalt meg valaki mögöttük. Harry átnézett Piton válla fölött, és megpillantotta Ginnyt.
- Bocs, véletlen erre jártam - nevetett a lány. - Emlékszel a naplóra? Tudodki nem így ír. |
Én tudok neked segíteni, Harry. Nálam van, ami neked kell. Voldemort
Harry döbbenten nézett fel a levélből. - Na mi van Potter, nem kell ennyire megdöbbenni Dumbledore szavain. - Nem... Nem ő írt... - dadogta Harry, azzal átadta a levelet Pitonnak. |
Harry ijedten nézett Pitonra. Aztán, még mielőtt újabb mínuszpontokat szerezhetett volna a Griffendélnek, Hedvig érkezett meg, levéllel a csőrében. Piton szája gúnyos mosolyra húzódott:
- Nyisd ki... gyerünk, Potter!
Harry kinyitotta a levelet, és átfutota a szöveget. Azonnal felismerte: ugyanaz írta, aki az előzőt. Ezúttal egy név is volt a levél mellett: |
- Ennyivel képes vagy lezárni a dolgot??? Gondolj bele! Idegen tanárok vesznek körül minket! Mi van, ha megmérgezik a kajánkat? - A házimanók soha nem mérgeznének meg minket... - érvelt Hermione. - De Dumbledore a gazdájuk, és ők nem tudják, hogy ez egy ál-Dumbledore! - Nyugi Harry, menjünk enni, aztán majd csak lesz valami... - szólalt meg Ron. - Utána beszélünk Pitonnal. Azt mondtad, hogy Hagrid szerint ő az igazi Piton. - Mi vagyok én? - szólalt meg egy vészjósló hang a hátuk mögött... |
Hermione, úgy tűnt, végre lenyugodott. Komolyan nézett maga elé, és le-föl sétált a folyosón. Mikor megszólalt, Harry majdnem elnevette magát.
- Gyerünk enni, halloween van! |
- Mégis mit???? Megpróbálok beszélni McGalagonnyal! Az képtelenség, hogy ő is... hogy ő is... ÉRTITEK!!! Harry azonban elkarta a lány karját. - Fogd - már - föl - hogy - nem - bízhatunk - senkiben!!!! Még a rendben sem!!! Hiszen ha Dumbledore-t elfogták, akkor a Rendnek is vége! - Honnan veszed? Dumbledore soha nem árulná el őket! - Akkor szerinted eddig miért nem figyelmeztettek minket? Szerinted Lupin hagyná, hogy tőrbe csaljanak minket? Vagy Mordon nem rontana tölfaajtóstul a kastélyba??? Gondolkozz már, Hermione! - ordította Harry. |
* * *
- De Harry, lásd be, hogy ez képtelenség! - kiabálta Hermione magából kikelve másnap, mikor Harry elmondta, mire jött rá. - Ha elfogták volna Dumbledore-t...
- Fogd már fel, hogy ez itt nem Dumbledore! Fogalmunk sincs, ki kicsoda, érted?! - üvöltötte Harry. - Dumbledore volt a rend titokgazdája...
- A rend... - szólt közbe Ron. - Szólni kell nekik... ha ez igaz.
- Persze, hogy igaz, csak Hermione... Hermione, mit csinálsz?! |
Ahogy töprengett, rájött a megoldásra: az egyetlen esélye, hogy lássa Féregfarkat, az az, ha felkínálja magát Voldemortnak! Hiszen Pettigrew a Nagyúr legbensőségesebb csatlósa! Pettigrew mindenhová urával megy! Harry nem habozott hát, elindult kitervelni, hogyan juttassa magát Voldemorthoz.... |
-Mert ő szívbéli barátja volt, az egyetlen, aki elárulta őt. Mert az a függöny az Árulás Kapuját takarja. Oda száműznek mindenkit, aki elárulta a Minisztériumot.
Harry szája tátva maradt.
-Kiderítem, hol bujkál- szólt, és már indult is a szabadba. |
- Harry, figyelj... - kezdte akadozva az óriás. - Hagrid, kérlek, mondd el, hogy tényleg éle! - Ez nem olyan egyszerű, Harry. Tudod, Sirius... - hirtelen elhallgatott. - Mi van vele??? - Sirius él, de... De beszorult. - Beszorult? Hová? - kérdezte riadtan Harry. - A függöny mögé! - Akkor menjünk és segítsünk neki kijutni! - kiabálta most már dühösen Harry. Nem értette, miért ilyen Hagrid. Ha Sirius él, ha tényleg él, akkor miért nem ment el eddig segíteni neki? - Ez nem olyan egyszerű, Harry... - Már hogyne volna egyszerű! Egyszerűen csak annyit kellene ten... A mondatot azonban már nem tudta befejezni, mert Hagrid közbe vágott. - Csak egy ember húzhatja őt ki a függöny mögül. - Kicsoda? - Peter Pettigrew. De... De hát... miért??? |
- Hagrid, emlékszel, amikor másodikban ránktámadt egy szőrös polip, és te meg Ron... - hihetetlenül megkönnyebbült, mikor Hagrid közbevágott:
- Jól vagy?
- Hála Istennek, csak ellenőriztelek... Figyelj, Hagrid, jött egy levél, Piton hozta... te jó ég... ha ő is utánzat...
- Ma a baj, Harry?
- Kaptam egy levelet, miszerint Sirius él, de többet nem tudhatok meg. Tessék, itt van.
Hagrid elolvasta a levelet, aztán füttyentett egyet. Meglepetten szólt:
- Piton igazi, hidd el. Felismerném, ha utánzat lenne.
Harry nem volt ebben teljesen biztos, de most fontosabb kérdése is akadt.
- Akkor Sirius tényleg él? Ugye, ez azt jelenti? |
Remélte, hogy Hagrid nem valótlan, és neki tényleg elmondhatja a dolgot. Odarohant hát a vadőrlakhoz, és bekopogott. Egy idejig senki nem nyitott ajtót, de végül megjelent a vadőr jellegzetesen szőrös képe.
-Te Harry vagy, vagy egy újabb utánzat?-kérdezte félősen. Harry megkönnyebbült.
-Harry vagyok- mondta.- Téged kik látogattak meg?
-Hát jártál már itt te is, és arról hablatyoltál, hogy a Tiltott Rengetegben bibi van... |
[79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
| |
|
|
|
"- Ma este beteljesedik. Harry megprödült a tengelye körül. Trelawney megszeült tagokkal, mozdulatlanul ült a székében; szája félig nyitva volt, szeme üvegesen meredt a semmibe. - Te-tessék? - dadogta Harry. A jósnö nem felelt, csak a szeme fordult az ég felé; mintha valamiféle merevgörcsroham tört volna rá. Harrynek átfutott az agyán, hogy talán jobb lesz, ha elszalad a gyengélkedöre, és segítséget hív. Ekkor azonban Trelawney újra megszólalt - ugyanazon az éles, rekedtes hangon, mint elötte: - A Sötét Nagyúr most erötlen s magányos. Hívei elfordultak töle. Szolgája tizenkét éve rabságban senyved. Ma este, még éjfél elött, a szolga kiszabadul, és visszatér urához. Segítéségvel a Sötét Nagyúr eröre kap, s hatalma rettentöbb lesz, mint valaha. Ma este... éjfél elött... a szolga... visszatér urához... Trelawney feje ernyedten elörebukott. Egy pillanatig csend volt, majd a tanárnö nyögött egyet, és felkapta a fejét. - Oh, bocsáss meg - szólt álomittas hangon. - Tudod, a nagy meleg... Úgy látszik, elbóbiskoltam... Harry még mindig dermedten állt. - Valami baj van, kedvesem? - Az elöbb... a tanárnö azt mondta, hogy... hogy a Sötét Nagyúr visszanyeri a hatalmát... hogy a szolgája visszatér hozzá... Trelawney megütközve nézett rá. - A Sötét Nagyúr? Tudodki? Ejnye, kedves fiam, ilyesmivel nem szabad tréfálni... még hogy visszanyeri a hatalmát... - De a tanárnö mondta! Hogy a Sötét Nagyúr... - Úgy látom, te is elaludtál! - vágott a szavamba Trelawney. - Álmomban sem jutna eszembe ilyen tökéletes képtelenséget jövendölni!"
Azkabani Fogoly, 198. oldal, Trelawney, Harry | |
|
|